California dreaming 3.

Nagyon összesűrűsödtek az elmúlt hetekben, hónapokban a napjaim. Valójában minden annyira hirtelen és egyszerre történt, hogy én is csak kapkodom a fejemet. Az idei évem elég jól indult minden téren, majd olyan Március környékén egy hosszabb lappangás következett be ami a lelkivilágomra is igencsak nagy kihatással volt. Felfigyeltem, hogy amióta itt lakok a postaládámba folyamatosan jönnek különböző főiskoláktól szórólapok, hogy jelentkezzek. Május végén már minden bajom volt, hogy mennék már kirándulgatni, csinálnék már valamit, kezdeni akarok valamit az életemmel, mert ez igy már nem mehet tovább. Majd 2 héttel később fogtam magam és elmentem egy helyi Community College-ba megkérdezni, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy jelentkezzek. Ugyanis 2014-ben még New Yorkban jelentkeztem főiskolára, de a Miskolci Egyetem nem volt hajlandó úgy és olyan formában megküldeni a papirjaimat ahogyan az itt kellett volna, igy akkor ez a főiskola dolog annyiban is maradt. Hallottam mendemondákat, hogy itt Californiában a sok bevándorló miatt mennyire lazán veszik a dolgokat, igy vettem a bátorságot és elmentem.


A főiskola "tanulmányi osztályán" (amit csak én hivok igy, egyébként az Admission Office-ba mentem) megkérdeztem, hogy mi a menete ennek az egésznek. Ott nagyon készségesen elmagyarázták, hogy online kell először jelentkeznem, majd utána megy minden a maga módján. Gyorsan haza is jöttem és ki is töltöttem online a jelentkezési nyomtatványt. 2 napon belül kaptam is az email-t, hogy gratulálnak, felvettek! Nem is hittem igazából a szememnek, hiszen nem kellett semmit sem bemutatnom, nem kérték az otthoni egyetemi papirjaimat. Viszont itt csak egy 2 éves Community Collegeról beszélünk, ahonnan tovább kell tanulni. 

Miután felvettek be kellett mennem és egy úgynevezett "placement testet" kellett csinálnom matematikából és angolból amely alapján beraknak osztályba. Az angol tesztem felettébb jól sikerült, 1 semestert kell belőle megcsinálnom, viszont a matekon nem lepődtem meg. Sajnos a béka segge alatt sem vagyok, mindig is hülye voltam matekból, tehát ez legalább 3-4 semesterembe fog telni mire feltornázom magamat. Szerettem volna idén Szeptemberben elkezdeni a főiskolát, de nem fogom tudni, ugyanis non-resident statuszba tettek, mivel nem vagyok se állampolgár, sem pedig nem rendelkezem tanulmányi vizummal. Jelentkezhetek a resident statuszra amivel bizonyitom, hogy igenis Californiában élek hivatalosan (vezetői engedély, lakás bérleti szerződés, számlák a nevemre kiállitva szükségesek hozzá) viszont ahhoz, hogy a 2017 őszi semestert CA resident ként kezdjem meg, ahhoz már 2015 Szeptemberétől itt kellene élnem, én viszont csak 2016 Márciusában költöztem ide. Igy meg kell várnom a tavaszi semestert.

Na de miért is fontos az, hogy resident statuszba kerüljek? Nos a legfőbb oka az anyagiak. Non-resident ként 1 credit $275+$46, mig resident ként 1 credit csak $46-ba kerül. Valamint resident ként jelentkezhetem a BOG-ra (Board of Govenors), mely fizeti a tandijamat amennyiben az a minimál alatt van. Márpedig nekem a minimál alatt van. Viszont ahhoz, hogy ezt bizonyitsam, adóbevallást kellett készitenem.


Elmentem egy könyvelői irodába, ahol gyorsan a 2016-os évre vonatkozólag megcsináltuk az adóbevallásomat. Ugye mivel késve csináltam meg ezért kaptam büntetést, valamint mivel én vagyok a magam főnöke, igy a Federal Government felé tartozásom van, viszont 7 évem van rá, hogy visszafizessem havi $35-al. Ezt automatikusan fogják vonni a bankszámlámról.

A könyvelő egy nagyon idős hölgy akivel nagyon jól összebarátkoztunk az alatt a pár óra alatt amig ott voltam, hogy elkészitsük az adóbevallást. Mondta, hogy Szeptember közepén indul egy kurzus amit ő tart. Ez egy teljesen ingyenes kurzus, csak a könyveket kell kifizetnem. Ezzel a kurzussal megtanulom, hogy mi is egy könyvelő dolga, hogyan kell adóbevallást késziteni és az erről kapott bizonyitvánnyal elmehetek könyvelői irodába dolgozni. Éltem a lehetőséggel, Szeptemberben kezdem is a tanfolyamot.




Végére hagytam a legfontosabb dolgot. Idő közben még örökbe is fogadtam egy 2 hónapos kiskutyust. Már nagyon régen gondolkodtam a dolgon és úgy éreztem hogy most jött el az ideje. Egy tacskó keverék kislányról van szó, aki életem szerelme lett mostanra. 

Alig 2 hónap leforgása alatt annyi minden történt hirtelen és egyszerre, hogy most remélem az Augusztus hónap egy kicsit le fog lassulni, mert ideje lesz pihennem is mielőtt belevetem magamat a nagy tanulmányok sorozatába. Lehet, hogy mégis létezik a kaliforniai álom?!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szegények és gazdagok

Mit is eszünk Amerikában?!

5 dolog ami teljesen más az USA-ban mint Magyarországon

Habla español?- avagy túlélni Amerikát