2019. július 2., kedd

7 év

7. hó 7-én léptem be 7 évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokba. A mai napig emlékszem amikor leszállt a gép Miamiban és arra, hogy hogyan nézett ki a határőr.
Emlékszem az első éjszakára az új lakásban, valamint amikor először tudatosult bennem, hogy valóban Amerikában vagyok.
A mai napig úgy érzem, hogy életem egyik legjobb döntését hoztam meg a hullámvölgyek ellenére is.

Legjobbat, mert ki mertem lépni a komfortzónámból, és mertem egy hatalmasat ugarni át, egészen az Atlanti-óceánon. 7 év alatt sikerült már majdnem teljesen feltennem a pontot az i-re, hiszen a bakancslistámon szereplő helyek közel 80%-ához sikerült eljutnom. Tudom, sokan azt gondolják, hogy "Csak az 80%-ához 7 év alatt?", de vannak akik 20 év alatt sem jutnak el az elsőig sem.



7 évvel ezelőtt egy biztos állást, a rendőrséget hagytam ott, valamint egy jogi diplomát mindazért, hogy itt a leges legaljának a legaljáról megpróbáljak egy számomra hihetetlen álomból egy valóságot felépiteni. Rengetegen nem hittek bennem és kinevettek. Legfőbbképpen akkor, amikor New York-ban egy pincében éltem (nyilván ez az én döntésem volt anyagi szempontok miatt) és elhatároztam, hogy nem adom fel és egyszer igenis az álmok valóra válnak.

7 év alatt többet csalódtam emberek és "barátok" szavaiban, mint az elmúlt 33 évem alatt összesen. Rengeteg segitséget kaptam, és ennek a többszörösét próbáltam vissza adni másoknak. Nem lettem Teréz anya, de gyökeresen megváltozott a személyiségem úgy gondolom, hogy jó irányba. Amikor az ember egyedül van és csak magára számithat, hajlamos a befordulásra, amely negativ hatással van a személyiségre. Én is ilyen voltam annak ellenére, hogy a segitségemre, támogatásomra bárki bármikor számithatott és a mai napig számithat. Viszont most már meggondolom, hogy kinek, miben és hogy nyújtok segitséget.


7 évvel ezelőtt megtanultam, hogy hogyan kell a WC-t kitakaritani egy szállodában úgy, hogy ne érjen kellemetlen meglepedés amikor az ülőkét felhajtjuk. Megtanultam, hogy hogyan kell gyönyörűen beágyazni, valamint a tükröt úgy megpucolni, hogy teljesen újnak nézzen ki.

7 év alatt összesen 4 államban és 6 városban éltem, rengeteg magyar, és külföldi ismerettségre, barátságra tettem szert. Dolgoztam szállodában, étteremben, gyárban szalag mellett, voltam bentlakásos babysitter és személyi asszisztens is. Elvégeztem egy adótanfolyamot, valamint két Content Marketing tanfolyamot amelyek segitettek az SEO és a Social Media marketing megtanulásában. Most már több mint 8 hónapja pedig kezdek helyfüggetlen szabadúszó szövegiró ként dolgozoni, valamint hamarosan ismét visszaülök az iskola padba, hogy egy új diplomát megcsinálni.

Viszont a legjobb dolog az, hogy lassan 1 éve a legjobb barátom felesége lettem. 7 évvel ezelőtt álmodni sem mertem volna róla, hogy én valaha is férjhez fogok menni. Persze korábban volt már 3 komolyabb kapcsolatom, de sosem gondoltam volna, hogy lesz valaha is valaki akivel le tudnám élni az életemet. Jó, rendben tudom, 1 év házasság után az ember könnyen beszél, majd lássuk mit mondok 5, vagy 10 év múlva. Értem én, de most boldog vagyok és remélem, hogy ez igy is fog maradni. Legalább is dolgozunk rajta, hogy igy is maradjon.

Hihetetlen, hogy az ember igy, 7 év után realizálja csak magában, hogy milyen gyorsan is telik az idő. Mintha csak tegnap számoltam fel a teljes életemet Magyarországon és szállt volna le a gép Miamiban. És, hogy merre visz az utunk tovább? Nos, én 3 és fél éve Kaliforniában élek, a férjem pedig már 10 éve. Annak ellenére, hogy ha elhagyjuk a város egy csodálatos államban vagyunk, egyre jobban ellehetetlenedett itt a megélhetés, iszonyatosan felmentek az árak. Megélni megélünk, de előre nem haladunk. Igy eldöntöttük, hogy még idén elköltözünk Kaliforniából. Arizona, valamint Oregon államok vannak tervben. Tehát mindenképp szeretnénk maradni a nyugati oldalon. Magyarországra pedig csak látogatóba megyünk. Magyarországon nem tudunk már magunknak jövőt elképzelni, de igazából Amerikában sem lehet ma már azt mondtani, hogy "biztos jövő". Egyben mind a ketten egyetértünk. Szeretnénk egy olyan helyen, városban, országban élni, ahol teljesen boldogok vagyunk és azt csináljuk amit mind a ketten a legjobban szeretünk.

Nem véletlenül szokták mondani, hogy a 7. év vizválasztó. 7 év egyedülállóság után ismerkedtem meg a férjemmel, 7 év után vált teljesen valóra az egyik legnagyobb álmom, hogy helyfüggetlenként dolgozhassak egy laptoppal a kezemben, valamint 7 év után hamarosan végre teljesen szabadnak fogom tudni érezni magamat az Egyesült Államokban. Mindemellett a 7-es pedig a matematkus férjem kedvenc száma.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.