Indulnom kell!

Körülbelül 5 évvel ezelőttig az utazást nekem az jelentette, hogy kaptam 3-4 nap pihenőt a munkahelyemről és elmentem a Balatonra, vagy Hajdúszoboszlóra egy kicsit kikapcsolódni. A legmesszebb Szegeden voltam, amikor középiskola első osztályában oda mentünk 3 napos osztálykirándulásra. Egészen mindaddig amig a repülőn nem ültem Egyiptom felé fel sem fogtam igazán, hogy tényleg kontinenst váltok. De attól a perctől fogva amikor megláttam Budapestet felülről tudtam, hogy én bizony most már sokszor "menni akarok".


Teljesen egyet értek azokkal az emberekkel akik azt vallják, hogy úgyis érzed ha menned kell. Nem lehet elmondani, hogy milyen ez az érzés, ez csak úgy jön magától. Úgy belül, ott a gyomrod tájékán érzel valami kis bizsergést, érzed a feszültséget magadban, hogy már nem kényelmes neked ez a hely ahol vagy és bizony akkor jön a felismerés, hogy "menni akarok!". 


Amikor Floridába mentem, akkor bizony hosszú hónapokat vártam, dilemmáztam mit tegyek. Nagyon nehéz döntés volt. De azóta megtanultam a leckét. Mindig az első elindulás a legnehezebb és nem szabad sokáig halogatni. Ha az első megvolt, onnantól kezdve nincs megállás. Közel egy Floridában eltöltött év után már éreztem, hogy nekem az a hely unalmas, én már nem akarok ott lenni tovább. Maga az egész Texasba való költözés alig 36 óra alatt történt meg. Péntek este jött a telefon, hogy Vasárnap reggelre legyünk Texasban. Ennek én örültem a legjobban. Texas teljesen más világ volt, mint Florida, teljesen más emberekkel, szokásokkal.


Már amikor megérkeztem tudtam, hogy nem lesz hosszú életű az ott tartózkodásom. Bár baromi meleg volt és az apartmanokhoz saját medence volt, nem éreztem jól magam. 5 és fél hónapot töltöttem el Texasban, szerintem ez sok volt. Már két hónap után benne volt a bugi a lábamban, de valamiért maradtam. Rosszul tettem, mert elfogyott a pénzem, igy 2013 November elején New Yorkba jöttem. 


Az Amerikában eltöltött 3 évem alatt New Yorkban érzem magamat a legszabadabbnak. Innen kezdtem el a "kis" utazgatásaimat. Tavaly nyáron (bár nem egyedül) de voltam Pennsylvaniaban, többször New Jersey több városában (oké ez nem nagy táv), valamint idén már voltam Los Angelesben, Bostonban és Washington DC-ben és az évnek még nincs vége.

Egy szónak is száz a vége. Ha érezzük, hogy mennünk kell, ne hezitáljunk, mert ezzel elszalasztjuk életünk legjobb kalandját. Az utazásokhoz egyáltalán nem kell sok pénz. Ne hagyjuk, hogy mások és a félelmeink befolyásoljanak minket. Ha menni kell, akkor induljunk el! Higgyétek el nekem, ha egyszer elkap a gépszij, onnantól kezdve nincs megállás.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szegények és gazdagok

Mit is eszünk Amerikában?!

5 dolog ami teljesen más az USA-ban mint Magyarországon

Habla español?- avagy túlélni Amerikát